VENDÉGSZEKTOR: Interjú Földi Bencével, az Anfield Road blog szerkesztőjével

2013 június 30. | Szerző:

Vendégszektor című rovatom második részében Földi Bencével az Anfield Road blog szerkesztőjével olvashattok egy interjút. Bencét kedvenc klubjáról a Liverpoolról faggattam.

földibencekislanynagyfociinterju

1, Mesélj egy picit magadról, mióta drukkolsz a Vörösöknek?

Földi Bencének hívnak, a húszas éveim elején járó újságíró-palánta vagyok, aki bel- és külpolitikával, kultúrával és sporttal is foglalkozik cikkeiben. Utóbbi kapcsán – nagyjából egy időben a liverpool-fc.hu kvázi megszűnésével – indítottam el az Anfield Road blogothatharom.hu szerverein. Ugyan az utóbbi időben egyre kevesebb időm jut kedvenc csapatomról írni, igyekszem a Liverpool csapatához kapcsolódó fontos társadalmi témákról máshol is szót ejteni, így Hillsboroughról írtam a Mandinerre is már.

S hogy mióta szurkolok a Vörösöknek? Nos, ez igen jó kérdés, nagyon sokáig nem találtam meg azt a csapatot, amellyel azonosulni tudtam volna, de a 2005-ös Bajnokok Ligája-döntőn látott Liverpool lenyűgözött. A 2007-es vesztes döntőn már azt hiszem a ’Poolnak szorítottam.

2, Mely játékosok teljesítményével voltál elégedett az elmúlt idényben és szerinted ki nyújtott gyengébb produkciót?

Már tervezem egy ideje, hogy megírjam a szezon elemzését az Anfield Road blogra, de eddig a tanulmányi és munkaügyek mindig közbeszóltak. Az biztos, hogy a leginkább elégedett Steven Gerrarddal voltam: 32 esztendősen úgy nyomott le egy szinte teljes PL-szezont – a vállműtétje miatt az utolsó néhány meccset már kihagyta –, hogy egyetlen percet sem hiányzott, és az egyik legjobb angol lett a statisztikák szerint a bajnokságban. Szintén tetszett az elnyűhetetlen Jamie Carragher elszántsága, aki a szezon első felének mellőzöttsége után ismét beverekedte magát a kezdőbe. Az igazi meglepetés viszont Coutinho és Sturridge volt, szerintem hatalmas vétel volt mindkettő, akik mind egymást, mind a kaput nagyon érzik.  Önmagához képest jóval gyengébben teljesített José Enríque, a legtöbbször már akkor rettegtek a szurkolók, hogy csak felé tartott a labda… Emellett Škrtel és Borini is csalódást okozott számomra.

3, Mi a véleményed Luis Suárezről?

Suárez egy rendkívül ellentmondásos jelenség. Egyrészt egy kiszámíthatatlan zseni, aki bármikor képes olyat húzni a pályán, amire az ellenfél nem számít. Jól mozog, lát a pályán, ugyanakkor a helyzetkihasználásával akadnak gondok. Kiszámíthatatlansága azonban nemcsak erény, hanem hátrány is: sosem tudni, hogy mikor száll el az agya. Az Evra- és Ivanović-affér tökéletesen rámutatott arra, hogy Suárez nem tudja kezelni eléggé a kitörő érzelmeit, és alattomoskodásra is képes.

Bár elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a csapat úgy szerepelt,  mégis úgy vélem, hogy Suárez lejáratta mindazt, amit a Liverpool megtestesít. Úgy érzem, hogy ha a Real Madrid tényleg ajánl érte egy komoly összeget (40-45-50 millió euró), mint ahogy erről pletykálnak, akkor jobban járunk, ha elengedjük, és igazolunk a helyére egy olyan játékost, aki jobban beépíthető a csapatba.

suarezkislanynagyfociinterju

4, A ’Pool igen aktív volt a transzferidőszak elején. Négyen is érkeztek: Iago Aspas, Luis Alberto, Simon Mignolet, Kolo Touré. Jó vételnek tartod őket? 

Kicsit messziről indulnék neki a kérdés megválaszolásának: érdemes tudni, hogy a Liverpoolnál már nem az edző és egy átigazolásokért felelős szakember felügyeli a transzfereket – mint a második Dalglish-éra idején –, hanem egy többtagú ún. board. Ez lehet az oka annak, hogy sokkal megfontoltabbak lettünk az átigazolási piacon és nem adunk ki irreális összegeket olyan kaliberű játékosokért, mint a Carroll-Downing-Henderson trió.

Alapvetően elégedett vagyok a nyári igazolásokkal, Kolo Touré szerintem nagy húzás volt ingyen, hiszen tapasztalt és jó védő, akiben még mindig van néhány év. Simon Mignolet-ra mindenképp szükség volt, hiszen Pepe Reina érkezése óta nem talált komoly kihívóra a liverpooli kapuban, ez most megváltozik. Remélhetőleg inspirálóan fog hatni az utóbbi két szezonban gyengébben teljesítő spanyol kapusra… Luis Alberto kapcsán csak azt tudom remélni, hogy hasonlóan belenyúltunk a tutiba, mint Philip Coutinho esetében, míg Iago Aspas totális fehér folt számomra, és sajnos tartok tőle, hogy nem fog beválni (ahogy a spanyolok többsége nem vált be Liverpoolban).

5, Kiket igazolnál még a következő szezonra?

Vannak nagy álmaim, hogy kiket látnék szívesen vörösben, de nem szeretnék elrugaszkodni a realitásoktól. Úgy vélem, hogy még szükség lenne 1-1 játékosra minden fő csapatrészbe, hogy elég nagy legyen a keretünk egy esetleges sérüléshullám átvészeléséhez. Mindenképp kellene egy jó és bevált befejező csatár még, rajta kívül fiatalabb, de már kipróbált tehetségeket igazolnék a védelembe és a középpályára.

6, Ki a mindenkori kedvenc Liverpool-játékosod?  Ki a favoritod a mostani együttesből?

A két kérdést egyben válaszolnám meg: Steven Gerrard. Nagy szerepe volt abban, hogy beleszerettem ebbe a klubba, hogy ennek a családnak a része lettem. Bár már túl van a fénykorán, amikor lényegében bárhol bevethető volt – a kaput leszámítva –, ma is hasonló vehemenciával (csak lassabban) veti bele magát a párharcokba, és nagy ritkán még mindig elsül az a jobb láb, amivel olyan gólokat lőtt, mintha zsinóron húzták volna. Kétség sem férhet hozzá, hogy a klub dicsőséges történelmének legnagyobbjai közt kell számon tartani, de mégis közelebb áll a szívemhez, mint King Kenny vagy Ian Rush.

stevengerrardkislanynagyfociinterju

7, Mit vársz a csapattól a következő idényben?

Szép játékot, több lőtt és kevesebb kapott gólt, egyúttal jobb eredményt. Ha összeszokik a csapat, akkor a Rodgers-rendszerrel (és egy megerősített kerettel) a BL-helyek egyike is elérhető. De az Everton előtti pozíció a minimum! 😀

8, Melyik három Liverpool-meccs volt számodra a legemlékezetesebb?

Egyrészt az isztambuli csoda, másrészt a 2009-es Manchester United-Liverpool találkozó, ahol a United góljára néggyel válaszoltunk. Persze Sir Alex Ferguson szerint akkor is a United volt a jobb… A harmadik kedvenc szintén 2009-es – a legjobban akkor ment a csapatnak, mióta nekik szurkolok – a Real Madrid elleni második BL-meccs: 4-0-ra vertük a királyiakat az Anfield Roadon.

9, Jártál már az Anfield Roadon?

Sajnos még nem, de ami késik, nem múlik. Rázom én még az öklöm a Vörösöknek az Anfielden!

Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok az oldalhoz!

A VENDÉGSZEKTOR KORÁBBI DARABJA:

– Tromposch Ádám, a Madridom.hu szerkesztője

Címkék: ,

Öt éve uralja Európát és a világfutballt a spanyol armada

2013 június 29. | Szerző:

Napra pontosan 5 éve vetett véget a spanyol válogatott egy hosszan tartó, 44 éves sikertelenségnek. 2008. június 29-én az Európa-bajnokság döntőjében a “La Roja” Fernando Torres góljával 1:0-ra legyőzte Németországot és így felülhetett Európa trónjára.

kislanynagyfocispanyolebarany2008

A Luis Aragones által vezetett hispán armada harmadszor játszott EB-döntőt: 1964-ben történetük során először meg is nyerték, míg 1984-ben a franciákkal szemben alulmaradtak a fináléban. A világbajnokságokon sem termettek nekik túl sok babér, mindössze az 1950-ben elért negyedik hely. Érthető módon az oszták-svájci közös rendezésű EB előtt sem hittek sokan a végső győzelmükben.
A spanyolok  a D jelű csoportba kerültek, melyet 100 százalékos teljesítménnyel nyertek meg, maguk mögé utasítva a görögöket, a svédeket és az oroszokat. A negyeddöntőben majdnem megfeneklett a spanyol armada hajója: csak büntetőrúgásokkal jutottak túl az olaszokon.  Az elődöntőben könnyed, 3:0-val söpörték el az oroszokat. Ezután jött a németek elleni finálé, melyet Fernando Torres góljával nyert a Vörös Fúria és ezzel megkezdték legújabbkori sikertörténetüket, melyet azóta egy világbajnoki arany és egy újabb EB-győzelem követett. 2007. februárjától egészen 2009. júniusáig  35 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre (akkor az Egyesült Államok csapata a Konföderációs kupán verte meg őket). Ez új rekord volt, az előző csúcsot a magyar Aranycsapat tartotta, 31 meccsel.
Fernando Torres az EB-győzelem után így nyilatkozott: “Eddig televízión kellett néznünk a a döntőket, de ma eljutottunk idáig, és meg is nyertük a finálét. További trófeákat akarok nyerni.” Torresnek teljesült az álma: azóta további 5 kupával gazdagodott (világbajnoki arany, újabb eb-arany, BL-győzelem, Európa-liga siker, FA-kupa).
A 2008-as Európa-bajnokság aranycipőse David Villa, legjobb játékosa pedig Xavi lett. A torna álomcsapatába 9 spanyol játékos is bekerült.

A 2008-AS EURÓPA-BAJNOKI DÖNTŐ:

https://www.youtube.com/watch?v=ri-TxjAiX78

AZ EB-DÖNTŐ KÉPEKBEN (forrás: Zimbio, Guardian):

kislanynagyfociebdonto2008

kislanynagyfociebdonto2008-10

kislanynagyfociebdonto2008-4

kislanynagyfociebdonto2008-9

kislanynagyfociebdonto2008-6

kislanynagyfociebdonto2008-3

kislanynagyfociebdonto2008-7

kislanynagyfociebdonto2008-2

kislanynagyfociebdonto2008-8

kislanynagyfociebdonto2008-13

kislanynagyfociebdonto2008-14

kislanynagyfociebdonto2008-12

kislanynagyfociebdonto2008-15

kislanynagyfociebdonto2008-16

kislanynagyfociebdonto2008-17

KÁRTYACSATA! – 7 éve a Portugália-Hollandia VB-meccsen 20 lapot osztott ki a bíró

2013 június 25. | Szerző:

Napra pontosan 7 éve játszottak a 2006-os világbajnokságon a Portugália-Hollandia nyolcaddöntőt. Csontzene volt a javából, brutális belemenések és szabálytalanságok tarkították a mérkőzést. Az orosz játékvezető 16 sárga lapot és 4 pirosat osztott ki, ami rekord vébék történetében.

kislanynagyfociportugal-holland

Számomra ez a vébék történetének egyik legizgalmasabb mérkőzése. A  Nürnbergben lejátszott meccs “Battle of Nuremberg” néven híresült el a nemzetközi sportsajtóban. Örökre az emlékezetembe vésődött az a kép, amikor a hollandoktól kiállított Giovanni van Bronckhorst és a portugál Deco egymás mellett üldögélt a lépcsőn és beszélgettek. Akkor ugye még csapattársak voltak a Barcelonában. A háborús övezetben az volt a béke szigete. 🙂  Boulahrouz és Figo barátsága sem ezen a találkozón vált szorosabbá.
A háborút Maniche góljával a portugálok nyerték és továbbjutottak a negyeddöntőbe, ahol az angolokkal játszottak.

figoG260606_228x300

Nyolcaddöntő: Portugália-Hollandia 1-0 (1-0)
Nürnberg, 41 ezer néző, v.: Valentyin Ivanov (orosz)
gólszerző: Maniche (24.) 

PIROS LAP: Costinha (45+1.), Deco (78.), illetve Boulahrouz (63.), van Bronckhorst (95.) 
SÁRGA LAP:  Maniche (20.), Costinha (31., 45+1.), Petit (50.), Figo (59.), Deco (73., 78.), Ricardo (76.), Nuno Valente (76.), illetve van Bommel (2.), Boulahrouz (7., 63.), van Bronckhorst (59., 95.), Sneijder (73.), van der Vaart (73.)

Portugália: Ricardo – Miguel, Ricardo Carvalho, Fernando Meira, Nuno Valente – Costinha, Maniche, Luis Figo (Tiago, 84.), Cristiano Ronaldo (Simao Sabrosa, 34.) – Pauleta (Petit, a szünetben)

Hollandia: Edwin van der Sar – Khalid Boulahrouz, Andre Ooijer, Joris Mathijsen (Rafael van der Vaart, 56.), Giovanni van Bronckhorst – Mark van Bommel (John Heitinga, 67.), Wesley Sneijder, Philip Cocu (Jan Vennegoor of Hesselink, 84.) – Robin van Persie, Dirk Kuyt, Arjen Robben

A KÁRTYACSATA:

 

 



Kislány, nagy foci



Ki mondta, hogy a nők nem értenek a focihoz? Talán csak nem kérdezik őket...Én azonban kérdés nélkül is megmondom, ha lesre fut egy támadó, vagy ha úgy látom, hogy csődöt mond a 3-5-2. Talán érdemes lesz olvasni. Hisz ki tudja, talán a fociban is aranyat érhet a női megérzés... :)

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!