Kuki, Pukki és a Manfield Road: egy kommentátor élete – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

2014 március 24. | Szerző: László Ági

Közvetített már világbajnoki döntőt, EB-finálét és Bajnokok Ligája-döntőt is, ezúttal a Kislány, nagy foci kérdéseire válaszolt hazánk egyik legelismertebb kommentátora. A négyrészes interjú utolsó felvonását olvashatjátok, amelyben betekinthetünk a kommentátori szakma kulisszái mögé.

Hosszú pályafutásod során számos stadionban megfordultál. Melyikben  volt a legjobb az atmoszféra?

Az Anfield Roadon! Nem a világ legnagyobb és legmodernebb stadionja, de  a legjobb hangulatú létesítmény. Az ember szinte úgy van vele, hogy legszívesebben bemenne a pályára és játszana! A kommentátor állás gyakorlatilag bent van a nézők között, előtted és mögötted is szurkolók ülnek. Akaratlanul is magával ragad a hangulat. Ilyen szempontból a skót stadionok is verhetetlenek, különösen a Rangers és a Celtic pályája. Ott még egy bedobás kiharcolását is őrjöngve tapsolnak meg a drukkerek. A Dortmund stadionjában a 2006-os világbajnokság alkalmával jártam, a német-olasz elődöntőt közvetítettem. Nagyszerű volt a hangulat, de egy Dortmund-mérkőzésen még pokolibb az őrjöngés.

Kényelem szempontjából melyik stadion volt a legrosszabb?

Bármilyen furcsa, de a Nou Camp. Ott a kommentátoroknak igencsak sanyarú a sorsa. Egyrészt az ötödik emeleten van a kommentátorállás, másrészt egy olyan üvegablak van előtted, amit általában nem tisztítanak. Ráadásul az oszlopok is nehezítik a közvetítő dolgát. Ebből kifolyólag állandóan forgolódni, helyezkedni kell, nem lehet látni, hogy éppen kinél van a labda. Én úgy vagyok vele, hogy a helyszínen szeretem az egész pályát belátni.

Szakmádban olykor nem csak a kényelmetlen kommentátorállással, hanem a furcsa focistanevekkel is meg kell küzdeni. Ezzel kapcsolatban milyen élményeid vannak?

Szerintem a világ egyetlen országában sem tulajdonítanak akkora jelentőséget a nevek kiejtésének, mint nálunk Magyarországon. Amikor Faragó Ricsi a ’94-es vb közvetítése során az anyanyelvüknek megfelelően Romáriuzott, Bebétuzott, postai levelek árasztották el a szerkesztőséget, hogy miket beszél ez a fiatal kezdő. Mások viszont gratuláltak, hogy végre valaki az anyanyelvüknek megfelelően ejti ki a labdarúgók nevét és mindezt következetesen teszi. De nem is a kiejtéssel vagy a hosszú nevekkel van a legtöbb gond. Hanem azokkal a nevekkel, amelyek magyarul kiejtve pluszjelentést kapnak. Például a finneknél Shefki Kuqi (Kuki) vagy Teemu Pukki, de akár az északír McCourt (mekkúrt) nevét is említhetném. Olykor nehezen bírom nevetés nélkül…

A nevek mellett a technika ördöge nem szokott megtréfálni?

Ó, dehogynem! Egyszer például előfordult, hogy nem értem oda Liverpoolba a kezdésre, mert nem várta meg az egyik repülőgép a másikat. Ez pedig hosszú kalamajkát indított el… Mindez 2005-ben történt. Glasgowból mentem volna tovább Liverpoolba, a  Pool-Juventus BL-negyeddöntőre. Feltérképeztük a lehetőségeimet, de minden gép tele volt. Végül valaki visszamondta az útját és így el tudtam jutni Manchesterbe. A leszállás pillanata és a kezdőrúgás között 1 óra volt. Miután landolt a gép beültem egy taxiba és mondtam, hogy irány az Anfield és nyugodtan oda léphet, mert eléggé sietek. Közben telefonon megkérdeztem az összeállításokat, hogy azért képben legyek. Talán az egyetlen olyan embert sikerült kifognom a taxis személyében, aki nem tudta, hogy hol van az Anfield Road. Majd útközben megállítottunk egy öreg hölgyet, hogy merre van az Anfield, erre ő visszakérdezett, hogy ‘Mainfield‘?  Aztán kiderült, hogy az Anfield le van zárva és lovasrendőrök őrzik a területet(20 évvel a Heysel-tragédia után). A taxis kirakott egy ló lába előtt. Az akkreditáció is több időt vett igénybe. A 8. percben megérkeztem, majd át kellett másznom a drukkeren, mert ahogy említettem, ott a nézők között van a kommentátorállás, utána össze kellett szerelnem a berendezést. Szerencsére közben a kollegák a stúdióból közvetítették a meccset.
De emlékezetes volt a 2006-os BL-döntő is. A Barcelona-Arsenal találkozó egy részéről egész Európa lemaradt, mivel egy elázott vezeték miatt az egész kontinensen elment a kép. Rádiós üzemmódban kellett közvetíteni. Szerencsére fél perccel Belletti győztes gólja előtt visszajött a kép.

Az ilyen sorscsapások összehozzák a kommentátorokat? Jóban vagy külföldi munkatársaiddal? Milyen a magyar foci presztízse az ő köreikben?

Megmondom őszintén, nem jellemző a nagy összejárás a külföldi kollégákkal. Ebben közrejátszik az a sajnálatos tény, hogy a magyar kommentátor az úgymond senkinek sem érdekes. Nem szolgálunk témával. Magyar csapat nincs a nemzetközi kupákban, kiemelkedő magyar játékos nincs. Viszont amikor 2003-ban a Bajnokok Ligája csoportmérkőzései során Szabics Imre a Stuttgart színeiben betalált a Manchester Unitednek, akkor mindenki azt kérdezgette tőlem, hogy ki ez a magyar srác, mit kell tudni róla.

Az első részt itt olvashatjátok: 
„1997 óta senkinek sem volt ekkora esélye BL-címvédésre” – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával

A másodikat pedig itt:
„A magyaroktól nem ijed meg senki, de egy Pukkitól nekünk sem kell betojni”– Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

És a harmadik: „Egy futball kommentátornak a VB-döntő közvetítése jelenti a szakma csúcsát.” – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

„Egy futball kommentátornak a VB-döntő közvetítése jelenti a szakma csúcsát.” – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

2014 március 21. | Szerző: László Ági

Közvetített már világbajnoki döntőt, európa-bajnoki finálét és Bajnokok Ligája-döntőt is, ezúttal a Kislány, nagy foci kérdéseire válaszolt hazánk egyik legelismertebb kommentátora. A négyrészes interjú harmadik felvonását olvashatjátok, amelyben a világbajnokságok kapták a főszerepet.

Az idei esztendő legnagyobb focieseménye a brazíliai világbajnokság. Szerinted ki nyeri a tornát?

Úgy gondolom, hogy három fő esélyes van: a házigazda Brazília, a címvédő Spanyolország és a jó erőkből álló német válogatott. De a dél-amerikai válogatottak is beleszólhatnak majd az aranyéremért zajló küzdelembe. Közülük is Argentínát emelném ki.

Minden világbajnokságon van 1-1 meglepetéscsapat, ezúttal kik hívhatják fel magukra a világ figyelmét?

Nagyon ígéretes a belga válogatott. Labdarúgóik topbajnokságokban rúgják a bőrt, minden posztra legalább két kiváló képességű játékossal rendelkeznek. Egy jelentős hátrányuk viszont van: nem szabad elfelejteni, hogy a játékosok nagy részének ez lesz az első vébéje.

Néhány gyengébb csoport mellett néhány igazi halálcsoport is összejött, melyek közül talán a G-jelzésű tűnik a legkeményebbnek, ahol Németország, Ghána, Portugália mellett az Egyesült Államok is helyet kapott. Itt kik juthatnak tovább?

Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a Nationalelf ebből a négyesből ne lépjen tovább. De a többivel kapcsolatban nehéz lenne jósolni. Itt van például az amerikai válogatott, amely egy kicsit rejtélyes az európaiak számára. Az amerikai mentalitás más, ők nem omlanak össze egy vereség után. Ráadásul a sok utazás számukra nem olyan szokatlan, hiszen országon belül is rengeteget utaznak.

Ahogy említettem, lesznek halálcsoportok a tornán, de kifejezetten gyenge négyesek is összejöttek. Ezért talán jogos a kérdés: nem sok a 32 csapat?

De igen, tagadhatatlanul túl sokan vannak. Úgy érzem, olykor a színvonal rovására megy a túl sok résztvevő. A 2006-os vébé csoportmeccse, a Togo-Dél-Korea meccs nem hangzik olyan izgalmasan. Ráadásul tapasztalatból mondom, hogy napi 3-4 meccset nem lehet élményszinten feldolgozni. Ez a nézőknek sem jó.

Hogy látod, a Brazíliában tapasztalható zavargások befolyásolják majd a tornát?

Egy biztos: a játékosok ebből semmit nem fognak érzékelni. Csak a futballal kell majd foglalkozniuk. Őrzött busszal szállítják a válogatottakat a stadion és a szállás között. A labdarúgóknak valószínűleg megtiltják, hogy turista-üzemmódba kapcsoljanak, egyedül felfedezve a várost. Természetesen az más helyzetet teremt, ha bomba robban az egyik stadionban, de szerencsére erre azért nincs sok esély.

Melyik a kedvenc világbajnokságod?

A magyar válogatott kijutott az első három világbajnokságra, amelyet láttam (1978, 1982, 1986). Érzelmileg ezért teljesen máshogy viszonyulok azokhoz a tornákhoz. Mexikó után minden más lett. A 2006-os vb azért volt érdekes, mert a torna felét a helyszínről közvetítettem. De az összes közül a ’82-es torna a kedvencem a brazil csapat miatt. Zico, Socrates, Falcao, Toninho Cerezo, Eder zseniális labdarúgók voltak! Beleszerettem a játékukba!

Közvetítettél a 2000-es EB-ről és a 2006-os vébéről is, valamint BL-finálékat is kommentáltál. Melyik volt érdekesebb, izgalmasabb?

Ma ugyan a klubfutball már magasabb színvonalú, mint a válogatott. A Bayern München például képes lenne megverni egy brazil vagy egy spanyol válogatottat. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy egy futball kommentátornak a vb-döntő közvetítése jelenti a szakma csúcsát! Érzelmileg senkit nem fog úgy megmozgatni egy BL-döntő, mint egy vb-finálé. Ezzel nem lehet versenyezni.
De ennek ellenére nekem az utóbbi időben inkább az Európa-bajnokságok jelentettek sokat. A 2000-es EB volt az egyik legjobb nemzetközi torna, amit valaha láttam. A Hollandiában rendezett meccseket közvetítettem akkor. Rendkívül jó színvonalú és izgalmas mérkőzések voltak. Nagyon erős volt a mezőny.

Az első részt itt olvashatjátok: 
„1997 óta senkinek sem volt ekkora esélye BL-címvédésre” – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával

A másodikat pedig itt:
„A magyaroktól nem ijed meg senki, de egy Pukkitól nekünk sem kell betojni”– Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

„A magyaroktól nem ijed meg senki, de egy Pukkitól nekünk sem kell betojni”– Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

2014 március 19. | Szerző: László Ági

Közvetített már világbajnoki döntőt, európa-bajnoki finálét és Bajnokok Ligája-döntőt is, ezúttal a Kislány, nagy foci kérdéseire válaszolt hazánk egyik legelismertebb kommentátora. A négyrészes interjú második felvonását olvashatjátok, amelyben a magyar labdarúgás kapta a főszerepet.

Manapság a fociszerető gyerekek Messi és Ronaldo mezekben szaladgálnak, a te gyerekkorodban ki volt a legmenőbb játékos?

Akkoriban külföldi meccset nem sűrűn közvetített a tévé, ráadásul a magyar foci is rendkívül nívós volt. Például nem volt kérdés, hogy a magyar válogatott ott lesz-e a világbajnokságokon. Épp ezért akkoriban eszedbe sem jutott azt mondani, hogy „Zico az Isten”. Független attól, hogy fantasztikus játékos volt. Egyrészt nem láthattad őt sűrűn játszani, másrészt helyettük olyan klasszisok meccseire látogathattál ki, mint Nyilasi vagy Törőcsik. Hozzájuk később csak Détári és Gera nőtt fel.
A legnagyobb tehetségű játékos a Törőcsik András volt. A játékintelligenciája alapján egyértelműen a Nyilasi Tibor. Ha a hetvenes években lett volna Bajnokok Ligája, akkor azt találgattuk volna, hogy az Újpest vagy a Fradi bejut-e a legjobb nyolc közé. Vagy például azt, hogy Göröcs, Nyilasi vagy Váradi játszik-e az Atlético Madridban. Ők olyan labdarúgók voltak, hogy mindegy volt, melyik csapatban rúgták a bőrt, látni akartad őket!Ők tudtak olyat mutatni a pályán, ami egyedülálló volt és amiért érdemes volt bekapcsolni a tévét vagy kilátogatni a mérkőzésre. Egy szívfájdalmam van velük kapcsolatosan: nem fociztak világszínvonalú klubokban, nem lettek világklasszisok. Détári nem ment el a Juventusba és Nyilasi a a Barcelonába, amikor Bernd Schuster helyére hívták. Puskás és Albert nagyobb játékosok voltak az imént felsoroltaktól, de őket sajnos nem láttam futballozni.

Az általad felsorolt nagy nevek közül ma már csak Gerát láthatjuk játszani. Rajta kívül kit tartasz most a legjobb labdarúgónak?

A játéktudása és a taktikai érettsége alapján Huszti Szabolcs a legjobb. A gyorsasága már nem a régi, de több poszton is bevethető. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy amikor a Zenitben játszott, akkor nem az ő nevétől volt hangos a szentpétervári csapat háza tája. Ott nem vált be.
A következő években neves játékossá válthat Gulácsi Péter is. Jelenleg nagyon jó helyen van a Salzburgnál, nemzetközi kupameccseken is véd. De később el tudom képzelni nevesebb klubban is. Az alapvető probléma az, hogy a magyar játékosok többsége nem a tudásának megfelelő csapatban van.

Ez igaz Szalai Ádámra is?

Ádám esetében minden fordítva történt, mint ahogy kellett volna. Olyan szerepet szántak neki az elején, mint amilyenben most van. Huntelaar sérülése miatt a Bundesliga második fordulójában nyakába szakadt az elsőszámú csatár szerepe. Nem volt felkészülve erre.
Egy darabig bírta ő a terhet, továbblőtte a Schalkét a BL-csoportkörbe. De ő tipikusan cserecenter, most még nem éri el Huntelaar szinjét. A Mainznál Szalaira lehetett építeni a csapatot, bíztak benne. De a Schalkénál nem lehet elvárni tőle, hogy ő vigye a hátán az együttest. Ádámmal kapcsolatban az a nagy kérdés, hogy a gelsenkircheniek igazolnak-e támadót a nyáron. Amennyiben igen, akkor Szalai helye ingatagabbá válik.

Szalai legutóbb kimaradt Pintér Attila keretéből. Mit gondolsz, a megújuló válogatott esélyes lehet az EB-kvalifikációra?

Ha objektíven nézzük, akkor a mi csoportunkban nincs olyan csapat, amely tartana a magyar válogatottól. Egy Feröer-szigeteki játékos is azt érzi, hogy ellenünk lehet esélye a pontszerzésre, hiszen a hollandoktól is egy nyolcast kaptunk, ők egyik vébéselejtezős ellenfelüktől sem kaptak nyolcat, pedig a németekkel azonos csoportban voltak.  Ők nem azt nézik, hogy a magyarok nyertek Tallinban, Észtországban. A kudarcaink sajnos zajosabbak voltak.
A legnagyobb baj az, hogy nincs olyan magyar labdarúgó, aki a topbajnokságok mindegyikében ismert és jegyzett volna. Szalait és Husztit Németországban ismerik, de Olaszországban nem. Gera Zolit Angliában ismerik, de Spanyolországban nem. Nincs egy Sevcsenko, Hamšík, Alaba, Litmanen-szerű játékosunk. Tőlünk a csoport egyik tagja sem fog tartani! Ezt jobb, ha elfogadjuk.
Ennek ellenére nem állítom, hogy a második helyre teljesen reménytelen odakerülnünk, mert az ellenfeleink sem olyan erősek. Egy Pukkitól nem kell betojni!  A görögöktől több játékos visszavonul a vb után, a szövetségi kapitány is új lesz. A román válogatott az utóbbi évek leggyengébb román csapata.

Mi a véleményed Pintér Attila újításáról, az összetartásokról?

A szándék nemes, de a legnagyobb problémát abban látom, hogy amit a Pintér Attila az összetartásokon próbál tanítani, azt ezeknek a labdarúgóknak tudniuk kellene! A magyar labdarúgók 18 éves korukra taktikailag, fizikailag nincsenek olyan szinten, mint ahogyan az elvárható volna. Varga Zoltán mondta azt 1996-ban az Olympiakos-Fradi meccs kapcsán: nonszensz, hogy azt is meg kellett tanítani a felnőtt, profi játékosainak, hogy a labdavezetés közben ne figyeljék a labdát.  Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor úgy fogalmaznék, hogy a 18-20 éves magyar játékost egész egyszerűen nem tanították meg futballozni. Ami a hangzatos megújulást illeti: a finnek ellen többségében azok játszottak, akik az Egervárinál is. Egyértelmű, hogy nem Orosz Márk, hanem Loverencsics Gergő fog játszani. Az lenne az ideális, ha 15 olyan játékosunk lenne, akik rendszeresen lehetőséget kapnak saját klubjukban, amelyek ha nem is Európa élcsapatai, de legalább középcsapatai. Egy dolog pozitív lehet: Pintér Attila rendesen meghajtja a fiúkat, nála nincs feleselés. Viszont az is tény, hogy korábban nem volt olyan szövetségi kapitányunk, akit ekkora ellenszenv fogad már a kinevezésekor.

Több válogatott már globális szinten figyeli a játékosokat. Érdemes lenne nekünk is feltérképezni a határon túli magyarokat?

Ez egy remek lehetőség lehet, körül kellene nézni. A magyar labdarúgás Miklós Editjeit meg lehetne találni. A jégkorongban és a kézilabdában is feltérképezték a határon túli magyarokat és beépítették őket.

Mindenki a Szent Grált és a megoldást keresi a magyar foci feljavítására. Szerinted miért van az, hogy régebben tudtak játszani a mieink, manapság viszont nem?  

Puskás és társai, valamint a későbbi „nagyok” is a nap 24 órájából 10-et fociztak. Rengeteget gyakoroltak. Ma amint vége az edzésnek, rögtön mennek haza a gyerekek…

Az első részt itt olvashatjátok: 
„1997 óta senkinek sem volt ekkora esélye BL-címvédésre” – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával