„A magyaroktól nem ijed meg senki, de egy Pukkitól nekünk sem kell betojni”– Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával.

2014 március 19. | Szerző: László Ági |

Közvetített már világbajnoki döntőt, európa-bajnoki finálét és Bajnokok Ligája-döntőt is, ezúttal a Kislány, nagy foci kérdéseire válaszolt hazánk egyik legelismertebb kommentátora. A négyrészes interjú második felvonását olvashatjátok, amelyben a magyar labdarúgás kapta a főszerepet.

Manapság a fociszerető gyerekek Messi és Ronaldo mezekben szaladgálnak, a te gyerekkorodban ki volt a legmenőbb játékos?

Akkoriban külföldi meccset nem sűrűn közvetített a tévé, ráadásul a magyar foci is rendkívül nívós volt. Például nem volt kérdés, hogy a magyar válogatott ott lesz-e a világbajnokságokon. Épp ezért akkoriban eszedbe sem jutott azt mondani, hogy „Zico az Isten”. Független attól, hogy fantasztikus játékos volt. Egyrészt nem láthattad őt sűrűn játszani, másrészt helyettük olyan klasszisok meccseire látogathattál ki, mint Nyilasi vagy Törőcsik. Hozzájuk később csak Détári és Gera nőtt fel.
A legnagyobb tehetségű játékos a Törőcsik András volt. A játékintelligenciája alapján egyértelműen a Nyilasi Tibor. Ha a hetvenes években lett volna Bajnokok Ligája, akkor azt találgattuk volna, hogy az Újpest vagy a Fradi bejut-e a legjobb nyolc közé. Vagy például azt, hogy Göröcs, Nyilasi vagy Váradi játszik-e az Atlético Madridban. Ők olyan labdarúgók voltak, hogy mindegy volt, melyik csapatban rúgták a bőrt, látni akartad őket!Ők tudtak olyat mutatni a pályán, ami egyedülálló volt és amiért érdemes volt bekapcsolni a tévét vagy kilátogatni a mérkőzésre. Egy szívfájdalmam van velük kapcsolatosan: nem fociztak világszínvonalú klubokban, nem lettek világklasszisok. Détári nem ment el a Juventusba és Nyilasi a a Barcelonába, amikor Bernd Schuster helyére hívták. Puskás és Albert nagyobb játékosok voltak az imént felsoroltaktól, de őket sajnos nem láttam futballozni.

Az általad felsorolt nagy nevek közül ma már csak Gerát láthatjuk játszani. Rajta kívül kit tartasz most a legjobb labdarúgónak?

A játéktudása és a taktikai érettsége alapján Huszti Szabolcs a legjobb. A gyorsasága már nem a régi, de több poszton is bevethető. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy amikor a Zenitben játszott, akkor nem az ő nevétől volt hangos a szentpétervári csapat háza tája. Ott nem vált be.
A következő években neves játékossá válthat Gulácsi Péter is. Jelenleg nagyon jó helyen van a Salzburgnál, nemzetközi kupameccseken is véd. De később el tudom képzelni nevesebb klubban is. Az alapvető probléma az, hogy a magyar játékosok többsége nem a tudásának megfelelő csapatban van.

Ez igaz Szalai Ádámra is?

Ádám esetében minden fordítva történt, mint ahogy kellett volna. Olyan szerepet szántak neki az elején, mint amilyenben most van. Huntelaar sérülése miatt a Bundesliga második fordulójában nyakába szakadt az elsőszámú csatár szerepe. Nem volt felkészülve erre.
Egy darabig bírta ő a terhet, továbblőtte a Schalkét a BL-csoportkörbe. De ő tipikusan cserecenter, most még nem éri el Huntelaar szinjét. A Mainznál Szalaira lehetett építeni a csapatot, bíztak benne. De a Schalkénál nem lehet elvárni tőle, hogy ő vigye a hátán az együttest. Ádámmal kapcsolatban az a nagy kérdés, hogy a gelsenkircheniek igazolnak-e támadót a nyáron. Amennyiben igen, akkor Szalai helye ingatagabbá válik.

Szalai legutóbb kimaradt Pintér Attila keretéből. Mit gondolsz, a megújuló válogatott esélyes lehet az EB-kvalifikációra?

Ha objektíven nézzük, akkor a mi csoportunkban nincs olyan csapat, amely tartana a magyar válogatottól. Egy Feröer-szigeteki játékos is azt érzi, hogy ellenünk lehet esélye a pontszerzésre, hiszen a hollandoktól is egy nyolcast kaptunk, ők egyik vébéselejtezős ellenfelüktől sem kaptak nyolcat, pedig a németekkel azonos csoportban voltak.  Ők nem azt nézik, hogy a magyarok nyertek Tallinban, Észtországban. A kudarcaink sajnos zajosabbak voltak.
A legnagyobb baj az, hogy nincs olyan magyar labdarúgó, aki a topbajnokságok mindegyikében ismert és jegyzett volna. Szalait és Husztit Németországban ismerik, de Olaszországban nem. Gera Zolit Angliában ismerik, de Spanyolországban nem. Nincs egy Sevcsenko, Hamšík, Alaba, Litmanen-szerű játékosunk. Tőlünk a csoport egyik tagja sem fog tartani! Ezt jobb, ha elfogadjuk.
Ennek ellenére nem állítom, hogy a második helyre teljesen reménytelen odakerülnünk, mert az ellenfeleink sem olyan erősek. Egy Pukkitól nem kell betojni!  A görögöktől több játékos visszavonul a vb után, a szövetségi kapitány is új lesz. A román válogatott az utóbbi évek leggyengébb román csapata.

Mi a véleményed Pintér Attila újításáról, az összetartásokról?

A szándék nemes, de a legnagyobb problémát abban látom, hogy amit a Pintér Attila az összetartásokon próbál tanítani, azt ezeknek a labdarúgóknak tudniuk kellene! A magyar labdarúgók 18 éves korukra taktikailag, fizikailag nincsenek olyan szinten, mint ahogyan az elvárható volna. Varga Zoltán mondta azt 1996-ban az Olympiakos-Fradi meccs kapcsán: nonszensz, hogy azt is meg kellett tanítani a felnőtt, profi játékosainak, hogy a labdavezetés közben ne figyeljék a labdát.  Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor úgy fogalmaznék, hogy a 18-20 éves magyar játékost egész egyszerűen nem tanították meg futballozni. Ami a hangzatos megújulást illeti: a finnek ellen többségében azok játszottak, akik az Egervárinál is. Egyértelmű, hogy nem Orosz Márk, hanem Loverencsics Gergő fog játszani. Az lenne az ideális, ha 15 olyan játékosunk lenne, akik rendszeresen lehetőséget kapnak saját klubjukban, amelyek ha nem is Európa élcsapatai, de legalább középcsapatai. Egy dolog pozitív lehet: Pintér Attila rendesen meghajtja a fiúkat, nála nincs feleselés. Viszont az is tény, hogy korábban nem volt olyan szövetségi kapitányunk, akit ekkora ellenszenv fogad már a kinevezésekor.

Több válogatott már globális szinten figyeli a játékosokat. Érdemes lenne nekünk is feltérképezni a határon túli magyarokat?

Ez egy remek lehetőség lehet, körül kellene nézni. A magyar labdarúgás Miklós Editjeit meg lehetne találni. A jégkorongban és a kézilabdában is feltérképezték a határon túli magyarokat és beépítették őket.

Mindenki a Szent Grált és a megoldást keresi a magyar foci feljavítására. Szerinted miért van az, hogy régebben tudtak játszani a mieink, manapság viszont nem?  

Puskás és társai, valamint a későbbi „nagyok” is a nap 24 órájából 10-et fociztak. Rengeteget gyakoroltak. Ma amint vége az edzésnek, rögtön mennek haza a gyerekek…

Az első részt itt olvashatjátok: 
„1997 óta senkinek sem volt ekkora esélye BL-címvédésre” – Interjú Hajdú B. Istvánnal az Eurosport kommentátorával