Napjaink egyik legígéretesebb magyar szélsője. Kétszer pályára léphetett a nemzeti csapatban. 2011-ben a Bundesliga 2 második legjobb játékosának választották, később pedig a Bundesliga 1-ben is gólt szerzett. Megadatott neki az élmény, hogy 80 ezer dortmundi drukker előtt gólt lőjön a Bajnokok Ligája-döntős Borussiának. Most pedig a Kislány, nagy foci blognak nyilatkozik. Exkluzív interjú Stieber Zoltánnal a Greuther Fürth magyar válogatott középpályásával!
Az előző szezonban sajnálatos sérülésed miatt csupán 16 Bundesliga találkozón léptél pályára a Greuther Fürth színeiben, de három góloddal így is második lettél a házi góllövőlistán. Hogyan értékeled ezt az évet?
ZOLI: Ez az esztendő arra volt jó, hogy bebizonyítsam – elsősorban saját magamnak -, hogy ha egészséges és fitt vagyok, akkor megállom a helyem akár a Bundesligában is.
Milyen érzés gólt szerezni a világ egyik legerősebb bajnokságában?
ZOLI: Három gólt rúgtam, mindháromra nagyon szívesen gondolok vissza. A Hoffenheim ellenire azért, mert az volt az első a Bundesligában és a gólörömnél kijött belőlem minden keserűség, ami az előző szezonban felgyülemlett bennem.
A frankfurti talán életem gólja volt eddig. Később az unokáimnak biztos nagyon büszkén fogom mutatni! : )
A dortmundi pedig azért volt különleges, mert az idei szezon BL-döntősének lőttem 80 ezer ember előtt. Imádok sok néző előtt játszani és az a szurkolás, mikor ennyi ember 90 percen keresztül üvölt, az leírhatatlan. Ezt át kell élni! De amikor egy mozdulatomtól elcsendesült ez az óriási tömeg…Na, azt nem felejtem el, amíg élek!
A Fürth kiesett a másodosztályba, ami szintén erős pontvadászatnak számít. De talán nem gondolom rosszul, hogy te szeretnél újra első osztályú csapatban futballozni. Miként látod most, maradsz még a Fürth kötelékében a következő idényben?
ZOLI: Ebben az idényben szinte biztosan maradok Fürthben. Nyilván szeretnék minél hamarabb visszajutni az első osztályba. Jó lenne, ha a mostani csapatommal sikerülne. Meglátjuk…
Németországba igazolásod előtt több évet töltöttél Angliában. Tapasztaltál különbséget a két ország edzésmódszereiben és a felkészülés terén? Melyik ország áll közelebb a szívedhez?
ZOLI: Angliában nagyon jó alapokat kaptam és ezáltal vagyok most ott ahol. Viszont úgy érzem, jó döntést hoztam, hogy Németországba igazoltam. Az edzésmódszerek között azért van különbség: Angliában rövidebbek és jóval pörgősebbek az edzések. Németországban hosszabbak a tréningek, több pihenővel.
Öcséd, András az Aston Villa utánpótlás akadémiáján pallérozódik, ahogyan korábban te is. Hogy alakul az ő pályafutása? Elképzelhető, hogy ő is Németországban köt majd ki, mint a bátyja?
ZOLI: A fociban semmit nem lehet biztosra megmondani. Egy biztos: Andris most írt alá egy új szerződést a Villával. Hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nehéz lenne megmondani. A legfontosabb, hogy minél előbb kezdje el ő is a felnőtt pályafutását. Nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, fizikailag és mentálisan egyaránt. Most úgy érzem, hogy kell neki egy edző, akitől megkapja a bizalmat és akkor nagyon szép karrier állhat előtte.
És előtted milyen karrier állhat? Milyen hosszútávú terveid vannak klubfutballt és a magyar válogatottat tekintve?
ZOLI: Konkrét tervek nincsenek. Tudom, hogy még sok van bennem és a karrieremben. Szeretnék mindent kihozni magamból.
VILLÁMKÉRDÉSEK
Ki kedvenc labdarúgód a mostani játékosok közül? Robert Lewandowski. Igaz, hogy nem az én posztomon játszik, de amit idén mutatott, az fenomenális.
A már visszavonult játékosok, a “régi nagyok” közül ki a példaképed, ki számodra az igazi labdarúgó-ikon? David Beckham
Kedvenc csapatod? Real Madrid
Kedvenc Könyved? Rhonda Byrne-tól a Titok című könyv.
Kedvenc Filmed? Nincs igazi favoritom a filmek terén.
Ki mondta, hogy a nők nem értenek a focihoz? Talán csak nem kérdezik őket...Én azonban kérdés nélkül is megmondom, ha lesre fut egy támadó, vagy ha úgy látom, hogy csődöt mond a 3-5-2. Talán érdemes lesz olvasni. Hisz ki tudja, talán a fociban is aranyat érhet a női megérzés... :)
„Felejthetetlen érzés 80 ezer dortmundit elcsendesíteni!” – exkluzív interjú Stieber Zoltánnal
2013 július 1. | Szerző: László Ági
Napjaink egyik legígéretesebb magyar szélsője. Kétszer pályára léphetett a nemzeti csapatban. 2011-ben a Bundesliga 2 második legjobb játékosának választották, később pedig a Bundesliga 1-ben is gólt szerzett. Megadatott neki az élmény, hogy 80 ezer dortmundi drukker előtt gólt lőjön a Bajnokok Ligája-döntős Borussiának. Most pedig a Kislány, nagy foci blognak nyilatkozik. Exkluzív interjú Stieber Zoltánnal a Greuther Fürth magyar válogatott középpályásával!
Az előző szezonban sajnálatos sérülésed miatt csupán 16 Bundesliga találkozón léptél pályára a Greuther Fürth színeiben, de három góloddal így is második lettél a házi góllövőlistán. Hogyan értékeled ezt az évet?
ZOLI: Ez az esztendő arra volt jó, hogy bebizonyítsam – elsősorban saját magamnak -, hogy ha egészséges és fitt vagyok, akkor megállom a helyem akár a Bundesligában is.
Milyen érzés gólt szerezni a világ egyik legerősebb bajnokságában?
ZOLI: Három gólt rúgtam, mindháromra nagyon szívesen gondolok vissza. A Hoffenheim ellenire azért, mert az volt az első a Bundesligában és a gólörömnél kijött belőlem minden keserűség, ami az előző szezonban felgyülemlett bennem.
A frankfurti talán életem gólja volt eddig. Később az unokáimnak biztos nagyon büszkén fogom mutatni! : )
A dortmundi pedig azért volt különleges, mert az idei szezon BL-döntősének lőttem 80 ezer ember előtt. Imádok sok néző előtt játszani és az a szurkolás, mikor ennyi ember 90 percen keresztül üvölt, az leírhatatlan. Ezt át kell élni! De amikor egy mozdulatomtól elcsendesült ez az óriási tömeg…Na, azt nem felejtem el, amíg élek!
A Fürth kiesett a másodosztályba, ami szintén erős pontvadászatnak számít. De talán nem gondolom rosszul, hogy te szeretnél újra első osztályú csapatban futballozni. Miként látod most, maradsz még a Fürth kötelékében a következő idényben?
ZOLI: Ebben az idényben szinte biztosan maradok Fürthben. Nyilván szeretnék minél hamarabb visszajutni az első osztályba. Jó lenne, ha a mostani csapatommal sikerülne. Meglátjuk…
Németországba igazolásod előtt több évet töltöttél Angliában. Tapasztaltál különbséget a két ország edzésmódszereiben és a felkészülés terén? Melyik ország áll közelebb a szívedhez?
ZOLI: Angliában nagyon jó alapokat kaptam és ezáltal vagyok most ott ahol. Viszont úgy érzem, jó döntést hoztam, hogy Németországba igazoltam. Az edzésmódszerek között azért van különbség: Angliában rövidebbek és jóval pörgősebbek az edzések. Németországban hosszabbak a tréningek, több pihenővel.
Öcséd, András az Aston Villa utánpótlás akadémiáján pallérozódik, ahogyan korábban te is. Hogy alakul az ő pályafutása? Elképzelhető, hogy ő is Németországban köt majd ki, mint a bátyja?
ZOLI: A fociban semmit nem lehet biztosra megmondani. Egy biztos: Andris most írt alá egy új szerződést a Villával. Hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nehéz lenne megmondani. A legfontosabb, hogy minél előbb kezdje el ő is a felnőtt pályafutását. Nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, fizikailag és mentálisan egyaránt. Most úgy érzem, hogy kell neki egy edző, akitől megkapja a bizalmat és akkor nagyon szép karrier állhat előtte.
És előtted milyen karrier állhat? Milyen hosszútávú terveid vannak klubfutballt és a magyar válogatottat tekintve?
ZOLI: Konkrét tervek nincsenek. Tudom, hogy még sok van bennem és a karrieremben. Szeretnék mindent kihozni magamból.
VILLÁMKÉRDÉSEK
Oldal ajánlása emailben
X