Premier League Szezonelőzetes – 3.rész: Fulham, Hull City, Liverpool
2013 augusztus 7. | Szerző: László Ági
Hamarosan eldördül a startpisztoly és kezdődik Premier League új idénye. A kezdő sípszóig esélylatolgatásokat olvashattok a blogon. A harmadik rész főszereplői a Fulham, a Hull City és a Liverpool.
FULHAM
A londoni klubnál tulajdonosváltás történt a nyáron. Shahid Khan lett a Fulham első embere, aki első nyilatkozatával igyekezett belopni magát a szurkolók szívébe: “Elsősorban nem tulajdonosnak tartom magam, hanem egy felügyelőnek, aki a szurkolók érdekében cselekszik.” Mohamed el-Fayed 1997-ben vette meg az együttest, amely akkor a harmadosztályban vitézkedett. 2001-ben feljutottak a legmagasabb osztályba, a Premier League-be. A 2009/10-es szezonban a nemzetközi színterén értek el fantasztikus eredményt, amikor az Európa-liga döntőjébe masíroztak Gera Zolival a soraikban. Roy Hodgson irányításával rendkívül szerethető csapatot alkottak, Gerával, Dempsey-vel, Zamorával és még hosszan sorolhatnám. Emlékezhetünk rá, hogy az EL-meccseken rendszeresen feltűnt a klub szurkolója, a népszerű színész Hugh Grant is. Mark Hughes és most Martin Jol regnálása idején a Fulham számomra szürke csapattá vált.
Ami a nyári átigazolásokat illeti, legkomolyabb szerzeményük az AS Romatól ékező Maarten Stekelenburg. A védelembe ingyen szerződtetett Fernando Amorebieta is komoly érkezőnek számít. A venezuelai válogatott védő az Athletic Bilbaót hagyta ott a Premier League kedvéért. Aki még erősítést jelenthet az a marokkói nemzeti együttest erősítő Adel Taarabt, aki a QPR-tól érkezik kölcsönbe a szezon végéig.
Annak ellenére, hogy Martin Jol együttese nem gyengült, csak a 16. helyre tippelem őket.
HULL CITY
A Tigrisek a Championship második helyén végezve, automatikusan jutottak fel a PL-be. Legutóbb a 2009/10-es szezonban szerepeltek a legmagasabb osztályban Halmosi Péterrel a soraikban.
Nagy fegyvertény, hogy sikerült végleg leigazolniuk El-Mohamadit a Sunderlandtől, aki tavaly kölcsönben szerepelt az együttesben és a szezon végén a csapat legjobbjának választották. Maynor Figueroát az FA-kupagyőztes Wiganntől ingyen szerződtették. A hondurasi játékosnak bizonyára sok feladata lesz a Premier League-ben az újonc védelmének közepén. Nem véletlen, hogy Curtis Davies személyében egy másik bekket is szerződtettek. Nagy kérdés, hogy a Sunderlandtől kölcsönvett támadó, Danny Graham megtalálja-e a góllövő cipőjét.
A Tigrisek kerete a Premier League egyik leggyengébbje, így arra tenném a voksomat, hogy hamar kihullanak onnan. Tipp: 19. hely.
LIVERPOOL
A Vörösök elmúlt négy bajnoki idénye borzalmasan sikerült (2012/13 – 7.hely; 2011/12 – 8.hely; 2010/11 – 6.hely; 2009/10 – 7.hely). Nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, hogy a Pool hívei a 2008/09-es szezonban elért második hellyel maradéktalanul elégedettek lennének. A transzfer időszak legnagyobb kérdése, hogy Luis Suraez a csapat gólzsákja marad-e. Nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnánk az uruguayiról. Jelen pillanatban az Arsenal tűnik befutónak. Amennyiben Suarez eligazol, mindenképp szüksége lesz a klubnak egy hasonlóan gólerős támadóra. Bár Daniel Sturridge-ban is bízhatnak a vörösök hívei. Ő a tavalyi szezon második felében került az Anfieldre és egész jól ment neki a góllövés.
Ami a már véglegesített transzfereket illeti, két spanyol érkezett a támadósorba: a Celta Vigo házi gólkirálya, Iago Aspas és a rendkívül fiatal Luis Alberto, aki az előző idényben számolatlanul termelte a gólpasszokat (17!) a Barcelona B-ben és emellett 11 gólt is jegyzett. Jamie Carragher visszavonulása miatt nagy szükség volt egy új arcra a védelembe. Az erősítés Kolo Touré személyében érkezett, ő ingyen jött a Manchester Cityből. Az elefántcsontparti rutinja sokat érhet, hiszen az Arsenalban és a Manchester Cityben összességében több mint 300 bajnokin szerepelt. A Vörösök eddigi legdrágább nyári igazolása, a Sunderlandből érkező Simon Mignolet. Brendan Rodgers a PL egyik legjobb kapuvédőjének nevezte a klub első belga játékosát. Pepe Reinát kölcsönadták a Napolinak, ami azt jelenti, hogy Mignolet lesz az első számú hálóőr. Ami a Liverpool magyarjait illeti: Gulácsi Péter a rendszeres játéklehetőség érdekében a Red Bull Salzburgba igazolt, míg Adorján Krisztián kölcsönben folytatja a holland Groningen gárdájában (érdekesség, hogy Luis Suarez itt kezdte európai karrierjét).
A Pool megvált az angol válogatottban is bemutatkozó Jonjo Shelvey-től, amit elhibázott döntésnek érzek, hiszen a fiatal középpályás előtt még nagy jövő állhat. Andy Carrollt pedig végleg megszerezte a West Ham United.
Philippe Coutinhotól rendkívül sokat várok az új idényben. A fiatal brazilról fél szezon alatt hamar kiderült, hogy nagy barátságban van a labdával. Korábbi edzője, Mauricio Pochettino Ronaldinhóhoz és Messihez hasonlította Coutinho játékstílusát.
Nem hinném, hogy megközelítik a négy évvel ezelőtti második bajnoki helyezésüket. A hatodik helyre várom a Vörösöket.
Korábbi részek:
1. – ARSENAL, ASTON VILLA, CARDIFF CITY
2. – CHELSEA, CRYSTAL PALACE, EVERTON
A következő rész tartalmából: Manchester City, Manchester United, Newcastle United
VENDÉGSZEKTOR: Interjú Földi Bencével, az Anfield Road blog szerkesztőjével
2013 június 30. | Szerző: László Ági
Vendégszektor című rovatom második részében Földi Bencével az Anfield Road blog szerkesztőjével olvashattok egy interjút. Bencét kedvenc klubjáról a Liverpoolról faggattam.
1, Mesélj egy picit magadról, mióta drukkolsz a Vörösöknek?
Földi Bencének hívnak, a húszas éveim elején járó újságíró-palánta vagyok, aki bel- és külpolitikával, kultúrával és sporttal is foglalkozik cikkeiben. Utóbbi kapcsán – nagyjából egy időben a liverpool-fc.hu kvázi megszűnésével – indítottam el az Anfield Road blogot a hatharom.hu szerverein. Ugyan az utóbbi időben egyre kevesebb időm jut kedvenc csapatomról írni, igyekszem a Liverpool csapatához kapcsolódó fontos társadalmi témákról máshol is szót ejteni, így Hillsboroughról írtam a Mandinerre is már.
S hogy mióta szurkolok a Vörösöknek? Nos, ez igen jó kérdés, nagyon sokáig nem találtam meg azt a csapatot, amellyel azonosulni tudtam volna, de a 2005-ös Bajnokok Ligája-döntőn látott Liverpool lenyűgözött. A 2007-es vesztes döntőn már azt hiszem a ’Poolnak szorítottam.
2, Mely játékosok teljesítményével voltál elégedett az elmúlt idényben és szerinted ki nyújtott gyengébb produkciót?
Már tervezem egy ideje, hogy megírjam a szezon elemzését az Anfield Road blogra, de eddig a tanulmányi és munkaügyek mindig közbeszóltak. Az biztos, hogy a leginkább elégedett Steven Gerrarddal voltam: 32 esztendősen úgy nyomott le egy szinte teljes PL-szezont – a vállműtétje miatt az utolsó néhány meccset már kihagyta –, hogy egyetlen percet sem hiányzott, és az egyik legjobb angol lett a statisztikák szerint a bajnokságban. Szintén tetszett az elnyűhetetlen Jamie Carragher elszántsága, aki a szezon első felének mellőzöttsége után ismét beverekedte magát a kezdőbe. Az igazi meglepetés viszont Coutinho és Sturridge volt, szerintem hatalmas vétel volt mindkettő, akik mind egymást, mind a kaput nagyon érzik. Önmagához képest jóval gyengébben teljesített José Enríque, a legtöbbször már akkor rettegtek a szurkolók, hogy csak felé tartott a labda… Emellett Škrtel és Borini is csalódást okozott számomra.
3, Mi a véleményed Luis Suárezről?
Suárez egy rendkívül ellentmondásos jelenség. Egyrészt egy kiszámíthatatlan zseni, aki bármikor képes olyat húzni a pályán, amire az ellenfél nem számít. Jól mozog, lát a pályán, ugyanakkor a helyzetkihasználásával akadnak gondok. Kiszámíthatatlansága azonban nemcsak erény, hanem hátrány is: sosem tudni, hogy mikor száll el az agya. Az Evra- és Ivanović-affér tökéletesen rámutatott arra, hogy Suárez nem tudja kezelni eléggé a kitörő érzelmeit, és alattomoskodásra is képes.
Bár elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a csapat úgy szerepelt, mégis úgy vélem, hogy Suárez lejáratta mindazt, amit a Liverpool megtestesít. Úgy érzem, hogy ha a Real Madrid tényleg ajánl érte egy komoly összeget (40-45-50 millió euró), mint ahogy erről pletykálnak, akkor jobban járunk, ha elengedjük, és igazolunk a helyére egy olyan játékost, aki jobban beépíthető a csapatba.
4, A ’Pool igen aktív volt a transzferidőszak elején. Négyen is érkeztek: Iago Aspas, Luis Alberto, Simon Mignolet, Kolo Touré. Jó vételnek tartod őket?
Kicsit messziről indulnék neki a kérdés megválaszolásának: érdemes tudni, hogy a Liverpoolnál már nem az edző és egy átigazolásokért felelős szakember felügyeli a transzfereket – mint a második Dalglish-éra idején –, hanem egy többtagú ún. board. Ez lehet az oka annak, hogy sokkal megfontoltabbak lettünk az átigazolási piacon és nem adunk ki irreális összegeket olyan kaliberű játékosokért, mint a Carroll-Downing-Henderson trió.
Alapvetően elégedett vagyok a nyári igazolásokkal, Kolo Touré szerintem nagy húzás volt ingyen, hiszen tapasztalt és jó védő, akiben még mindig van néhány év. Simon Mignolet-ra mindenképp szükség volt, hiszen Pepe Reina érkezése óta nem talált komoly kihívóra a liverpooli kapuban, ez most megváltozik. Remélhetőleg inspirálóan fog hatni az utóbbi két szezonban gyengébben teljesítő spanyol kapusra… Luis Alberto kapcsán csak azt tudom remélni, hogy hasonlóan belenyúltunk a tutiba, mint Philip Coutinho esetében, míg Iago Aspas totális fehér folt számomra, és sajnos tartok tőle, hogy nem fog beválni (ahogy a spanyolok többsége nem vált be Liverpoolban).
5, Kiket igazolnál még a következő szezonra?
Vannak nagy álmaim, hogy kiket látnék szívesen vörösben, de nem szeretnék elrugaszkodni a realitásoktól. Úgy vélem, hogy még szükség lenne 1-1 játékosra minden fő csapatrészbe, hogy elég nagy legyen a keretünk egy esetleges sérüléshullám átvészeléséhez. Mindenképp kellene egy jó és bevált befejező csatár még, rajta kívül fiatalabb, de már kipróbált tehetségeket igazolnék a védelembe és a középpályára.
6, Ki a mindenkori kedvenc Liverpool-játékosod? Ki a favoritod a mostani együttesből?
A két kérdést egyben válaszolnám meg: Steven Gerrard. Nagy szerepe volt abban, hogy beleszerettem ebbe a klubba, hogy ennek a családnak a része lettem. Bár már túl van a fénykorán, amikor lényegében bárhol bevethető volt – a kaput leszámítva –, ma is hasonló vehemenciával (csak lassabban) veti bele magát a párharcokba, és nagy ritkán még mindig elsül az a jobb láb, amivel olyan gólokat lőtt, mintha zsinóron húzták volna. Kétség sem férhet hozzá, hogy a klub dicsőséges történelmének legnagyobbjai közt kell számon tartani, de mégis közelebb áll a szívemhez, mint King Kenny vagy Ian Rush.
7, Mit vársz a csapattól a következő idényben?
Szép játékot, több lőtt és kevesebb kapott gólt, egyúttal jobb eredményt. Ha összeszokik a csapat, akkor a Rodgers-rendszerrel (és egy megerősített kerettel) a BL-helyek egyike is elérhető. De az Everton előtti pozíció a minimum! 😀
8, Melyik három Liverpool-meccs volt számodra a legemlékezetesebb?
Egyrészt az isztambuli csoda, másrészt a 2009-es Manchester United-Liverpool találkozó, ahol a United góljára néggyel válaszoltunk. Persze Sir Alex Ferguson szerint akkor is a United volt a jobb… A harmadik kedvenc szintén 2009-es – a legjobban akkor ment a csapatnak, mióta nekik szurkolok – a Real Madrid elleni második BL-meccs: 4-0-ra vertük a királyiakat az Anfield Roadon.
9, Jártál már az Anfield Roadon?
Sajnos még nem, de ami késik, nem múlik. Rázom én még az öklöm a Vörösöknek az Anfielden!
Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok az oldalhoz!
A VENDÉGSZEKTOR KORÁBBI DARABJA:
Egy a legnagyobbak közül: 95 éve született Bob Paisley, a BEK-rekorder páncéltörő
2014 január 23. | Szerző: László Ági
Ma lenne 95 éves a liverpooli legenda, Bob Paisley, aki a futballtörténelemben egyedüliként három BEK-trófeát nyert és egész életét a Vörösöknek szentelte. Ő minden idők egyik legjobb brit edzője.
Labdarúgóként egyetlen csapat mezét öltötte magára, a liverpooliak vörös dresszét. Pályafutását nem a ma jellemző luxus övezte: Ferrarik és Lamborghinik helyett ő egy tankelhárító páncéltörőágyút irányított a Brit Hadseregben. A II.világháború után Paisley élete a harctér után újra a futballpályákon folytatódott. Az 1946/47-es szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett a Liverpollal. 35 évesen szögre akasztotta a stoplist és továbbra is a klub kötelékében maradt, fizikoterapeutaként dolgozott. Majd a legendás Bill Shankly asszisztense lett, akitől megtanulta a menedzserkedés minden fortélyát. A skót mestertől 1974-ben vette át a karmesteri pálcát és méltó utódja lett. Hatszor vezette bajnoki címig a Vörösöket, 1976-ban az UEFA -kupa fináléjában az Ernst Happel vezette Club Bruges együttesét múlták felül. Majd következett a mai napig egyedülálló diadalsorozat a Bajnokok Európa Kupájában (a mai Bajnokok Ligája): 1977-ben a Borussia Mönchengladbachot győzték le a döntőben, majd 1978-ban a Kű Lajossal felálló Club Brugest, végül 1981-ben a Real Madriddal szemben zsebelték be a trófeát.
Olyan játékosokat szerződtetett az Anfield Roadra, mint Kenny Dalglish vagy Graeme Souness. A Liverpool korábbi elnökének, David Mooresnek a szavai remekül összefoglalják, hogy milyen ember is volt Paisley: “Bob ismeretanyaga a játékosokról, és az általános tudása a játékról felülmúlhatatlan. A futballban nem volt az övéhez hasonló menedzsment és nyereség. A szerénysége és méltósága mindenkit legyőzött, ahogy az egyik győzelmet aratta a másik után. Neve örökké a Liverpool szinonimája lesz.”
Bob Paisley 1983-ig 9 éven át irányította a Liverpoolt és örökre beírta magát a klub történelemkönyvébe. 1996. február 14-én, 77 éves korában hunyt el. Az Anfield Roadon a Paisley-kapuval örök emléket állítottak a klub legendás menedzsere előtt.
Oldal ajánlása emailben
X